Jelzáloghitelek estén találkozhatsz ezzel a fogalommal. Házastársak vagy élettársak esetében, ha egy ingatlan közös vagyonnak minősül, de a tulajdoni lapon csak az egyik fél van bejegyezve, akkor a másik fél az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos.
Ő az, akinek a Földhivatalnál nem szerepel a nevén az ingatlan, de mivel az a házasság alatt szerzett vagyon részét képezi, váláskor vagy haláleset esetén ugyanúgy jogot formálhatna az ingatlanra, mintha a nevén lenne.
A bankok általában az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost ugyanúgy bevonják a hitelbe adóstársként, mint a tulajdonosként bejegyzett házastársat vagy élettársat.
Nem kötelező bevonni az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost a hitelbe, ha házassági vagyonjogi szerződéssel tudják igazolni, hogy az ingatlan nem a közös vagyonuk része, és a házastárs vagy élettárs egy esetleges válás esetén sem tart igényt az ingatlanra.
Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonost telekkönyvön kívüli tulajdonosnak is hívják.
Sokakat tölt el aggodalommal, ha hitelt kell felvenniük. És bár az óvatosság indokolt, a hitelfelvétel remek lehetőséget biztosít arra, hogy segítsen az utadon, és ha okosan csinálod, gyarapodhatsz is általa.
Ha hitelből vennél lakást, vagy más célra igényelnél jelzáloghitelt, akkor a hitelfelvételnek mindig része az ingaltan értékbecslés. Enélkül nincs hitel. Az értékbecslést sok tévhit övezi, ami miatt sokan tartanak tőle. Útmutatónk végigvisz az értékbecslés folyamatán és elmondjuk azt is, hogy mire számíts. Vágjunk is bele!
2023. október 9-től kezdve igényelhetők azok a lakáshitelek, amelyek megfelelnek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kért kamatcsökkentés feltételeinek. A kormány arra kérte a bankokat, hogy kínáljanak az ügyfeleiknek olyan lakáshitelt, amelyek a THM-je nem magasabb 8,5 százaléknál. 2024-től pedig tovább csökkentek a kamatok, a maximális THM 7,3 százalék lesz. Mit jelent ez, és jól jársz-e vele?