Archívum - Cimkék hitelkalkulátor

Adóslistások hitelfelvétele (KHR)


A bankok eleinte saját belső ügyükként kezelték a BAR-listát (új nevén:Központi Hitelinformációs Rendszer), nem gondolták úgy, hogy erről sokat kellene az ügyféllel beszélgetni. Az ügyfelek nagy része nem is tudott róla, hogy felkerült a listára, sőt arról sem, hogy van ilyen lista. Aztán kezdődött 2003-ban a “nagy lakáshitel felvételi láz”.

Megelőzés

A dolog ott kezdődik, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy NE kerüljünk fel az adóslistára: figyeljünk nagyon oda a pénzügyeinkre. Tudom, hogy nagyon okos vagyok (utólag), de az általam megismert történetek mindegyikében legalább egy kis lazaság, nem kellő odafigyelés azért mindig volt. Ha tudtak volna a lista létezéséről és a következményekről, bizonyára odafigyeltek volna. És ezen a téren a bankoknak lett volna mit tenniük….

Ezt az írást alapvetően azoknak készítettük, akik már rendelkeznek némi ismerettel az adóslistáról, azonban ha mégis további részletekre lennének kíváncsiak, mindent megtalálnak az alábbi összefoglalóban.

Mit tehetünk, ha már felkerültünk az adóslistára?

A legfontosabb tényező az idő! Akinek lejárt tartozása van, a legjobb amit tehet, hogy a lehető leggyorsabban kifizeti. A lejárt hitel terhei ugyanis hatványozottak (késedelmi kamat, banki eljárás, végrehajtás költségei), továbbá fennáll az ingatlanunk elvesztésének lehetősége, amennyiben a bank végső esetben végrehajtást kezdeményez és elárverezteti a lakásunkat. (Vagy opciós jogával él és “megveszi”.)

Másrészről azt is tudnunk kell, hogy az adóslistára kerültek két kategóriába tartoznak: aki már kifizette a tartozását (passzív adóslistás) és aki még nem (aktív adóslistás). A passzív adóslistások számára több lehetőség adódik hitelfelvételre, hitelkiváltásra , amivel az anyagi helyzetét rendezheti az ember.

A teendők természetesen sokak számára ott kezdődnek, hogy ki kell deríteni, hogyan is kerültünk fel a listára? Milyen tartozással, melyik banknál, mekkora összeggel? Ennek módja egy tudakozvány kitöltése bármely (de leginkább a szerintünk érintett) banknál.
Sajnos nem ritkán két hét is eltelik, mire megérkezik a válasz, az első lekérdezés már költségmentes az idei évben. Sokan nem tudják, hogy nem csak bankhitel, hanem áruhitel, bankkártya és lízing tartozással is fel lehet kerülni a listára.

Sokan úgy gondolják, hogy önhibájukon kívül, a bank tévedése, gondatlansága/hibája miatt kerültek ebbe a kellemetlen helyzetbe. Számukra megfelelő papírokkal és érvekkel felfegyverkezve lehetőség van egy “szélmalom harcra”: bebizonyíthatják igazukat és elérhetik, hogy töröljék őket a listáról. (Levél a fiókvezetőnek, vezérigazgatónak, ügyvéd felfogadása, per, stb.)

Fontos tudniuk a passzív bárosoknak, hogy a hitelfelvételi lehetőségeik sokkal szélesebb körűek, mint azt gondolnák (ha van egy jó állapotú, értékes ingatlanuk).

Milyen hitelt vehet fel egy adóslistás?

A “passzív bárosok” számára több lehetőség adódik a lejárt hitel kiváltására, a futamidő meghosszabbítására, további hitel felvételére annak érdekében, hogy anyagi helyzetüket rendezhessék vagy a terveikben szereplő vásárlást (ingatlan, jármű, árú) ne kelljen elhalasztaniuk. (jelzáloghitel, vagy hitel jármű fedezetre , áruhitel, stb.)

Azt látnunk kell, hogy a pénzügyi lehetőségek természetesen beszűkülnek, de nem reménytelen a hitel felvétele, bár ezek a TV reklámokban megcsodálható hiteleknél drágábbak.

Hitelfelvételi lehetőségek passzív adóslistásoknak

Közeli hozzátartozó veszi fel a hitelt. Vannak bankok, ahol bizonyos esetekben csak az adósnál várják el, hogy ne szerepeljen a listán. Több kereskedelmi bank ma már egyedi hitelbírálat során, esetenként (pár nap alatt kifizetett, kis összegű tartozás volt, kezesség, egyébként megfelelő egzisztencia mutatható fel, stb.) vállalja adóslistások hitelezését.

Hazai pénzügyi szervezetek kínálata

Több pénzügyi szervezet ad hitelt adóslistásoknak is megfelelő ingatlan biztosíték mellett. Ezek a pénzintézetek általában hitelügyintézők bevonásával érhetőek el, tanácsadói hálózaton keresztül szerzik ügyfeleiket, nem építenek ki fiókhálózatot. Ezeknek a hiteleknek nagy előnyük az osztrák hitellel szemben, hogy a magyar jog alapján idehaza szerződhetünk, könnyebb és olcsóbb a törlesztés, kapcsolattartás a bankkal.

Osztrák hitel

Ez a probléma megoldásának legismertebb módja. Több csatornán keresztül, szintén hitelügyintéző tanácsadók bevonásával juthatunk el azoknak az osztrák pénzintézeteknek a helyi képviselőihez, akik előkészítik a hitel felvételét. Általában külföldön történik a szerződés aláírása, fokozottan figyeljünk a korrekt eljárásra, a feltételek teljes körű megismerésére, lehetőségeink és kötelezettségeink, a teljes folyamat átláthatóságára. További részletek az osztrák hitelről.

Magánhitelek

Ez a legdrágább és legnagyobb kockázatot jelentő megoldás. Ne feledjük, hogy az ingatlanunkkal “játszunk”, amit nem ritkán egy élet munkája árán teremtettünk boldog családi fészeknek megálmodva. A magánhiteleknek számtalan formája létezik, bankfelügyeleti engedéllyel rendelkező társaságoktól az uzsorásokig mindent ide sorolhatunk. Nézzük meg, hogy kivel szerződünk, de inkább válasszuk a korábbiakban bemutatott első két megoldást – lehetőség szerint.

Két fontos dolog, amiről már hitelvelvétel előtt is érdemes elgondolkoznunk:

- A hitel felvételére érdemes időben felkészülni. Hitelfelvétel előtt.

- Mi történik akkor, ha nem tudjuk a részleteket fizetni? Ha a bank a hitelt felmondja!

Mit tehet a bajba jutott hiteladós?

Sajnos túlzás nélkül állíthatom, hogy társadalmi problémává vált a devizahitelek megemelkedett terhei miatt nehéz helyzetbe jutott családok helyzetének kezelése. Mit lehet tenni? Milyen megoldási módok közül lehet választani?

hiteladós, hitelkiváltás, adósságrendezés, devizahitel kiváltása, hitelrendezés, hitelkárosultA múlt év végi 618 ezerről az első félév végére 716 ezerre nőtt a legalább 90 napos késéssel fizetők, a BAR listára felkerült lakossági hiteladósok száma.

Idén június 30-ig kilencven napon túli tartozást negyven ezer szerződésnél, vagyis negyvenezer ingatlan esetében regisztráltak – mondta el Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára. Jelenleg összesen 1,2 millió jelzáloghitel-szerződés van érvényben Magyarországon. A kilencven napon túli nem fizetők 15%-nál kerül sor végrehajtásra.

A legtöbb banki szakember szerint az őszi időszakban fogja a helyzet a mélypontját elérni, ekkor fogy el azoknak a családoknak a végső tartaléka, akik még egyelőre foggal-körömmel, de fizették a részleteiket.

Cselekedjünk időben, ne bízzunk a csodában!

A legnehezebb dolog – tudom – a döntés meghozatala. Felismerni, hogy eljött a pillanat, amikor már nem szabad bízni a csodában. Még akkor kell a megoldást megtalálni, amikor a bank nem mondta fel a hitelszerződést, nem kerültünk adóslistára (KHR). Ezt követően ugyanis megnőnek az ingatlanunkat terhelő költségek: hitelfelmondás költségei, késedelmi kamat, később a végrehajtás költsége.

Adóslistásként a hitelfelvételi lehetőségeink is drasztikusan lecsökkennek, az ingatlan piaci értékének 40%-nál nagyobb jelzáloghitelt már csak kiemelt településen lehet elérni – tehát nincs lehetőség (a jelenlegi viszonyok között) a hitelkiváltásra!!!

A nehezen fizethető hitel kedvezőbb feltételűre történő lecserélése csak hitelképes adósok és piacképes ingatlanok esetében lehetséges. Nézzük, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha érezzük, hogy rövidesen gondunk lesz a törlesztéssel.

Mit tehetünk?

Az első gondolat, hogy bemegyünk a bankba és megbeszéljünk a lehetőségeket. Sajnálatos módon a bankok sokkal kevesebb ügyfélnek nyújtanak segítő kezet, mint ahánynak lehetne. Nem kockáztatnak: ha reménytelennek tartják az esetet, akkor nincs segítség…

Ha van munkahelye az adósnak, tud törleszteni, csak kisebb elmaradásai vannak, akkor az alábbi lehetőségeket ajánlhatja fel a bank:

- futamidő hosszabbítás

- tőkemoratórium: adott időszak alatt csak kamatot/kezelési költséget kell fizetni

- részletfizetési megállapodás

- devizahitel forint hitellel történő kiváltása (nem igazán ajánlott)

Sajnos az ügyfelek visszajelzéseiből, internetes fórumokról sok olyan esetet lehet hallani, ahol a banknak minden erkölcsi és szakmai érdek mentén is inkább segítenie kellett volna és mégsem tette. Minden bizonnyal erre is van indok, csak az nem ismert az érintett ügyfél előtt…

A kormány által hozott rendelkezések további megoldási módozatokat teremtettek:

1.) Áthidaló kölcsön

Az igénylés feltételeinek megfelelő, a lakáshitelük havi törlesztését kigazdálkodni nem tudó lakossági ügyfelek türelmi időt kapnak azzal, hogy a hitelük törlesztésére állami garancia mellett további hitelt kaphatnak 2 évre, amiből a kölcsönük törlesztődik.

Akik 2008.szeptember óta veszítették el munkájukat, azoknak ebben a konstrukcióban havonta 10 ezer forintot kell fizetniük, a továbbra is alkalmazásban álló, de a kötelezettséget nem törlesztő adósok pedig a fizetésük 40 százalékát kötelesek fizetni. Az eredeti jelzáloghitel havi részletének ezt meghaladó részét egyenlíti ki a bank az új, áthidaló kölcsönből. Az áthidaló kölcsön állami garanciája miatt, – ha a kölcsönt nem fizeti vissza az adós -, akkor a bank a Magyar Államkincstártól követelheti az összeget, az adós pedig az APEH-nek tartozik majd (az adóssága adótartozás lesz).

A konstrukció lényege tehát az, hogy a rossz pénzügyi helyzetbe került háztartások ne veszítsék el otthonaikat, és két évig az eredeti jelzáloghitel a rendes menetrendnek megfelelően “törlesztődik”. Két év múlva az érintett ügyfeleknek két futó hitelük lesz, az eredeti lakáshitel, illetve az azt menedzselő áthidaló kölcsön. Utóbbit, azaz a családi kasszát két éven keresztül megkímélő hitelt munkanélküliség esetén 10, illetve 5 év alatt kell majd visszafizetni, a teljes futamidő egyik esetben sem haladhatja meg az eredeti lakáscélú kölcsön lejáratának időpontját.

További részletek >>>

2.) Adja el lakását az önkormányzatnak

Az elképzelések szerint az önkormányzatot az érintett ingatlanok esetében az árverésen és az azon kívül értékesített lakásokra is elővásárlási jog illetné meg. Árverésen nem kell licitálnia az önkormányzatnak, a leütéskori áron juthat hozzá a lakáshoz. Ha megveszi a lakást, akkor azt csak a korábbi tulajdonosnak adhatja bérbe, mégpedig az önkormányzati lakásrendeletben foglaltak szerint: ha szociális bérlakásra jogosult, akkor úgy, ha piacira, akkor pedig az arra megállapított feltételekkel kapja bérbe a lakást. A korábbi tulajdonosnak lehetősége lesz az ingatlanát később visszavásárolni.

3.) Igényeljen támogatást a krízis alapból

A támogatás összege min.20 eFt, max. 50 eFt, kivételes esetben maximum 100 eFt lehet.
A támogatás mértéke az egy főre jutó havi jövedelem összegétől, a családban élő gyermekek számától, s a kérelem elbírálásakor rendelkezésre álló forrás keretösszegétől függ.
Különösen méltányolandó körülménynek számít, ha a kérelmező havi jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 30 százalékot meghaladóan csökkent, vagy a lakáshitelének a törlesztőrészlete 2008. szeptember havi összegéhez képest 30 százalékot meghaladóan emelkedett, vagy a családjában legalább három 18. életévét be nem töltött gyermek eltartásáról gondoskodik.
Az a felnőtt korú állampolgár igényelheti a támogatást, aki nem nyugdíjas és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért (57 815 forint). Mindemellett feltétel továbbá, hogy krízishelyzetbe kerültek: például elveszítették munkahelyüket, vagy jelentős (legalább 20 százalékos) jövedelemveszteséget szenvedtek el, vagy lakáshitelük havi törlesztő részletének növekedése eléri a 20 százalékot.

Elfogadható indok lehet a váratlan megbetegedés, vagy elemi kár miatt bekövetkezett személyes krízishelyzet is. Kizáró ok, ha 2009-ben 15 000 forintot meghaladó átmeneti segélyben részesült, vagy ilyen kérelmet már beadott az illetékesekhez.

A kérelmeket a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, egységes adatlapon kell benyújtani.

További részletek >>>

Összegzés

A fenti lehetőségek eléggé korlátozottak. A kormány által hozott intézkedések véleményem szerint nem nyújtanak segítséget csak a legrosszabb helyzetben lévők egy részének, nem tudnak széles társadalmi rétegek helyzetén javítani. Erre csak a gazdaságélénkítő intézkedések lennének megfelelőek, ha munkalehetőségek teremtődnének és az emberek megkereshetnék azt a pénzt, amire szükségük van.

A támogatások csak ideig-óráig nyújtanak megoldást, az áthidaló hitel pedig két évet követően hozhatja nehéz helyzetbe a hitelfelvevőket – ha nem képesek ez idő alatt a helyzetükön javítani. Félek, hogy az önkormányzatok sem lesznek képesek tömegével felvásárolni a bajba jutottak lakásait, hiába kapnak ehhez hitelt, ez a megoldás ennél több forrást igényelne, amire már nincs lehetőségük átcsoportosítással pénzt teremteni.

Tehát saját magunknak kell a megoldást megtalálnunk, ne várjunk se a bankra, se a kormányra. És lépjünk időben, mert a felmondott hitel már olyan lejtőre visz, ahonnan alig van visszafelé vezető út.

Mikor adhatja el a bank a lakást a fejünk fölül? >>>