A forintalapú jelzáloghitelek ára továbbra is magas és feltételezhetően az is marad. Szász Károly, a PSZÁF elnöke támogatja a devizahitelek euróra váltását, amihez képest már csak egy lépés az új euróalapú termékek megjelenése.

A forintalapú jelzáloghitelek ára továbbra is magas és feltételezhetően az is marad. Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke január 7-i nyilvános levelében jelezte, hogy támogatja a meglévő devizahitelek euróra váltását, amihez képest szerintem már csak egy lépés az új hitelek piacán az euróalapú termékek megjelenése. Egy ilyen lépést egyértelműen támogatnánk – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Fröhlich Péter, a Bankbroker ügyvezető igazgatója.

- A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint a pénzintézetek lényegében csak a lakáshitelezés terén várnak növekedést. Érezhető-e ez az ajánlatok terén?

- Ma még nem, igazi verseny szerintem még nincs. A januári MNB adatok alapján hatéves mélyponton van a lakossági hitelezés – az egész piac 17,6 milliárd forint volt. Ennek ellenére a pénzintézetek a második félévre már 5 százalék körüli növekedést terveznek a lakáshitel szegmensben – én egyelőre várom, mire alapozzák a pozitív vélekedést.

-  Mennyiben fogja, foghatja vissza véleménye szerint a hitelezési kedvet, hogy a miniszterelnök újabb bejelentése nyomán tovább tart a kilakoltatási moratórium, illetve, hogy közel-távol nincs remény az eszközkezelő felállására?

- Úgy gondolom, ez a két tényező is szerepet játszik, főként a bizonytalanságot növeli, de szerintem ezeknél jelentősebb hatást gyakorolnak a 2009 végén és 2010 folyamán elfogadott, a felelős hitelezéssel összefüggő jogszabályi rendelkezések, az alacsony kereslet és az ingatlanpiac állapota.

- Mi a tapasztalat: a bankok mi alapján súlyoznak manapság a hiteligényléskor? Mennyire fontos az ingatlan helye (értékesíthetősége), az ügyfél jövedelme, illetve a korábbi jó bankkapcsolata?

- A hitelezés szempontjából a három jelzett faktor mindegyike szerepet játszik az elbírálás során – sok más, a bankok által vizsgált tényező mellett. Az elmúlt hónapok tapasztalata alapján ugyanakkor egyértelműnek látszik azonban, hogy az igazolt jövedelem a korábbiaknál (és a többi tényezőnél) sokkal jelentősebb súlyt képvisel.

-Az elmúlt évben a klasszikus lakossági bankok helyett döntően a pénzügyi szolgáltatók/kisbankok adtak ajánlatokat az ügyfeleknek. Álláspontja szerint ezen a téren milyen változások várhatók az idén?

- Érezhető némi átrendeződés: több nagy kereskedelmi bank tanúsít újra jelentős aktivitást a közvetítői szektor iránt, ami jelzi, hogy a piaci részesedésük növelését tűzték ki célul. De – ahogy azt korábban is említettem – az igazi érdemi áttörést még nem látjuk, kevés az új termék, az attraktív ajánlat. Ám sok minden változhat a következő hetekben, hiszen még csak a tavasz elején tartunk.

- Sokak szerint a jelenlegi árfolyamszinteknél már nem lenne gond a deviza- (euró)hitelek „visszaengedése” a piacra, hiszen a kereslet és az egyéb feltételek miatt a kockázatok már nem akkorák. Mit gondol ön erről?

- A forintalapú jelzáloghitelek ára továbbra is magas és feltételezhetően az is marad. Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke január 7-i nyilvános levelében jelezte, hogy támogatja a meglévő devizahitelek euróra váltását, amihez képest szerintem már csak egy lépés az új hitelek piacán az euróalapú termékek megjelenése. Egy ilyen lépést egyértelműen támogatnánk.

- Kicsit más irányból közelítve meg a kérdést: miután a lízingnél megmaradt a devizakölcsön, átrendeződhet-e a piaci kínálat a lakáslízing felé?

- A szabályozás sántaságát mutatja, hogy továbbra is lehetséges euróalapú ingatlanlízing-szerződést kötni, ráadásul a termékkörnek a piaci részesedése az ingatlanfinanszírozásban jelentősen nőtt volna. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy kevés pénzintézet foglalkozik vele, emellett pedig úgy látjuk, hogy csak egy speciális, képzett ügyfélkört vonz a lízingkonstrukció. Az egyszerű emberek számára ma még nem vonzó, hogy a lízingszerződésnél a hitellel ellentétben a futamidő alatt nem kerül tulajdonukba az ingatlan, ami után fizetnek.

Forrás: napi.hu